A tűzijáték rövid története

A tűzijáték készítés kezdete az időszámítás előtti évszázadokra nyúlik vissza. Egyiptom papjai már az időszámítás előtti VI. században előállítottak tűz és köd effektusokat, amelyeket vallási tanaik szolgálatába állítva, az emberek megfélemlítésére használtak.

A kínaiak az időszámítás előtti III. században már ismerték a fekete lőpor előállításának titkát, és több mint 1000 éve foglalkoznak tűzijátékgyártással. A tűzijáték egyik őshazája Kína, innen indult el hódító útjára. Jelenleg is nagy mennyiségben gyártanak tűzijátékanyagokat és szállítják a világ számos országába. Kína a legnagyobb tűzijátékanyag előállító a világon.

Az Új világban főleg Amerikában a pirotechnikai ipart mindössze néhány család tartotta kezében. A kémiai előírásokat, keverési eljárásokat és a recepteket titokban tartották, nemzedékről nemzedékre adták át. Egyes dinasztiák még a mai napig is meghatározó szerepet játszanak a pirotechnikába, főleg az Egyesült Államokban.

Európában a XIV. századtól foglalkoznak tűzijátékkal, először Olaszországban rendeztek tűzijátékot. Olaszországban a tűzijátékos dinasztiák jelenleg is foglalkoznak tűzijátékanyag gyártással. Európai őshazája Olaszország innen indult el hódító útjára a kontinensen.

Magyarországon 1479-ben Mátyás király tiszteletére a visegrádi palotában gyönyörködhettek az első tűzijátékban. 1686-ban Buda felszabadulásának ünnepén rendeztek tűzijátékot. 1772-ben az Esterházy család rendezett nagyszabású tűzijátékot olasz mesterek közreműködésével, amit több vagyonos polgár is követett. 1775-ben Sándor Lipót Magyarország nádora saját kezűleg készített tűzijátékot, ami a halálát okozta. 1809-ben Győrben rendeztek tűzijátékot, mert Napóleon itt ünnepelte 40. születésnapját. 1867-ben Ferenc József magyar királlyá koronázásakor lőttek tűzijátékot, amit Stuwer osztrák pirotechnikus tervezett és játszott le.

Hazánkban a tűzijáték a századfordulón szerveződött iparággá, Janitsáry Istvánnak és Emerling Adolfnak köszönhetően. Janitsáry István nevéhez számos ma is használatos recept kötődik. Emerling Adolf pesterzsébeti üzemében asztali és nagyméretű tűzijátékok egyaránt készültek.

Az államosítás után mindez a Nitrokémia kezébe került, leköltözött annak telephelyére Balatonfüzfőre, így 1953-tól a Nitrokémia gyártotta a tűzijátékanyagokat. Tűzijáték lejátszással csak a Nitrokémia és a katonaság szakemberei foglalkozhattak. Ekkoriban még április 4-én, majd május 1-én, 1966-tól augusztus 20-án rendezték meg a tűzijátékot a Gellért-hegyen. Az időpont a későbbiekben is ez maradt, de a helyszín kibővült a Citadellával, a Szabadságszoborral és az Erzsébet híddal. A látványosság európai hírűvé nőtte ki magát.

Ma már Magyarországon nem csak augusztus 20-án rendeznek tűzijátékot, hanem más egyéb kulturális rendezvényeken is. Egyre nagyobb az igény a tűzijáték iránt, és egyre jobban elterjed a beltéri pirotechnika is, így egyre több kisseb nagyobb cég foglalkozik már kültéri tűzijátékok és beltéri pirotechnikák tervezésével, és kivitelezésével.